Lacipecsenye
Miután a lacipecsenyét állítólag a kevésbé köztiszteletben álló lengyel királyunk, II. Ulászló (Dobzse László) után nevezték el, és mivel uralkodásának ideje elég régen volt (1490-1516), ráadásul nyoma sem igen maradt (lásd erre: Füreder Balázs Gábor: A "Hosszú reneszánsz konyhakultúra" magyar nyelvű szakácskönyveinek bemutatása és összehasonlító elemzése: librarius.hu/wp-content/uploads/2013/07/ertekezes.pdf), így talán nem nagy bátorság kijelenteni, hogy az eredeti receptet nem ismerjük. Ez a változat körettel együtt 15 perc alatt elkészül. Csak 700 kalória, pont egy ebéd. Omlós, ropogós, szaftos, meg minden. Sosem ettek jobbat.
Hozzávalók (1 személynek): 150 g tarja, 20 g zsír, 50 ml alaplé, 1 cikk fokhagyma, 1 kis fej hagyma (30g), só, bors.
Előkészítés: 1.) Szedjük le a húst a csontról, jó lesz levesnek. 2.) Kloffoljuk meg kicsit a hús szelet mindkét oldalát. 3.) Sózzuk, borsozzuk. 4.) A hagymát negyedeljük, a fokhagymát pedig szeleteljük fel. 
Elkészítés: 1.) Forrósítsuk meg a zsírt egy serpenyőben. 2.) Dobjuk bele a fokhagymát, 20 másodperc után vegyük ki. 3.) A hagymát is pirítsuk meg (1-1,5 perc), vegyük ki. 4.) A hús egyik oldalát két percig süssük, utána pedig a másikat is ugyanaddig. Ne babráljuk. 5.) Öntsük rá az alaplevet, fedjük le. 6.) 2,5 perc után fordítsuk meg a tarját, fedjük vissza. Ne nézegessük. 7.) Újabb 2,5 perc múlva zárjuk el, mert kész. 
Tálaljuk ízlésesen! A viszontlátásra!
Fotó: Gombos Levente
Végig nagy lángot használjunk. Azért, hogy a finom szaft a húsba záródjon és még véletlenül se tudjon kiszökni belőle. Az oldalankénti 2 perc magas hőfokon sütés végén szép pirossá válik a szelet. Miután a serpenyőre tettük a fedőt, oldalanként pontosan 2,5 perc kell ahhoz, hogy mindkét oldal tökéletesen puhává, ugyanakkor ropogóssá váljon. Ilyenkor legfeljebb néha rázogassuk meg a serpenyőt. A hús hamarabb elkészül, mint a krumplipüré, ezért először a kockára vágott burgonyát tegyük fel főni.
Pontos meghatározását nem találtam, de önszorgalomból írtam egy definíciót, úgymint: Lacipecsenye. Magas hőfokú tűzön, disznózsírban hirtelensült, szeletelt disznóhús (jellemzően tarja), melyet hagymával, fokhagymával, sóval és borssal (vidékenként fűszerpaprikával) ízesítenek. A korabeli heti- havi és országos vásárok fontos árusai voltak a lacikonyhások, aki kenyérrel és savanyúsággal kínálták portékájukat.
Lacikonyha a sárospataki vásárban az 1930-as években. Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Adattár - Fotógyűjtemény AA. 45. Közli Hajdu Imre: Sárospatak - képek a 20. századi városról 146 p. - Sárospatak, 2010.
