Ma arról írok, hogy mennyibe kerül egy kezdő konyhaszett, mi minden szükséges feltétlenül, mi az, amit majd a második hullámban érdemes beszerezni, illetve mik azok, amik nagyon ráérnek, vagy akár simán ellehetünk nélkülük életünk végéig. Valahogy természetesnek vesszük a konyhai dolgok meglétét, hiszen amióta eszünket tudjuk, lábasok, fazekak, tepsik és fakanalak vesznek körül bennünket. Éveken át gyűjtünk mindenfélét a tojás sárgája elválasztótól kezdve a huszonnegyedik húsformázó készüléken át a habzsák készletekig. Aztán nem férve benne és átnézve a konyhaszekrény fiókjait, a korábban hasznosnak ítélt holmikat fájó szível kidobáljuk  vagy elosztogatjuk. Annyit, hogy Dunát lehetne belőlük rekeszteni Zimonynál. Pedig - hogy mást ne mondjunk, a habzsákokra (háztartási mértékben) nem sok szükség van, tökéletesen helyettesítik erős nejlonzacskók, amibe azelőtt sajtot csomagoltak. Mondjuk, kitehetnénk a szelektív kukába is, mint oly sok mindent, de az újrahasznosítás korában még csak kézműves érzékkel sem kell bírnunk, és jó kis habzsákunk kerekedik, mint ahogy a cannolo siciliano esetében is mutattuk. Szóval, sok volt a holmi, majd kevés lett, és ez a ciklikusan ismétlődő jelenség, gondolom nem csak nálunk. Azt javasoljuk tisztelettel, hogy ha valakit elkap a vásárlási hevület, akkor is csak óvatosan. Kétszer is tegyük fel magunknak a kérdést, hogy tényleg kell, vagy csak megkívántuk? 

Szóval, az alapkészlet szerintünk ennyi, amennyit a lenti táblázatban írtunk. Egységárként a minimális árat vettük, és oszloponként látjuk, hogy mikor vegyük meg. Ha valakinek van javaslata még, hogy miket vegyük a listához, írja meg hozzászólásban.

Kések: mindegy milyet veszünk, mármint a márkáját illetően, a lényeg, hogy szeressük: legyen jó megfogni és legyen jó dolgozni vele és mindig legyen nagyon éles. A tompa kés ugyanis balesetveszélyes és a célt sem érjük el vele, mert csak nyiszitelni fogjuk az ételt és nem vágni.

bobijub megjegyzése: sokan írták be a késekkel kapcsolatos meglátásaikat. a listán szerepel a késtartó, de ha már épp a kések kapcsán ennyi beszólás keletkezett, akkor a késtartó is megérdemel egy részletesebb fejtegetést. feltételezem, hogy épp a kezdő konyhaösszeállítók feledkezhetnek meg a legkönnyebben a kések kapcsán arról a dologról, hogy a kések élét védeni kell. teljesen mindegy, hogy melyik gasztroökonomofilozófia alapján határozzuk meg a késvásárlási céljainkat és használati módszereinket. minőségtől, nyélanyagtól, mérettől és az él ívének megnevezésére használt idegen kifejezés nyelvétől függetlenül akármilyen késél élettartamának az egyik legnagyobb ellensége az, ha a többi késsel és minden egyéb fémevőeszközzel egybeszórva történik a tárolásuk és mosogatásuk. pont a leggagyibb késeket árulják hozzájuk való tokkal, ami ráadásul nem csak a kés élét védi attól, hogy a fiókban tarott többi mindenmás kicsorbítsa, hanem a fiókban óvatlanul kotorászó ujjakat is elég hatékonyan védi. ezt a dolgot a nagyon profi késhasználók nem nagyon emlegetik, mert annyira természetesnek veszik, hogy profi környezetben a késtárolásra megvannak a profi megoldások. szóval az otthoni bármilyen kések sokkal tovább tudhatnak élesek és élezhetők, fenhetők maradhatni, ha a tárolási megoldásjuk védelmet biztosít az él számára.

Edények: legfontosabb, hogy legyen egy jó serpenyőnk. 2013-ban a miskolci Tescoban leárazás volt, és 3500 forintért adták ezt a serpenyőt. Nem tudom miért, mert a szavatossága biztosan nem járt le, de azt írták, hogy 10 000-ről csökkentették ennyire. Soha addig nem volt ilyen jó serpenyőm: erős, nehéz, szegecselt és nem műanyag, de fémnyelű. Ki is használom. Tulajdonképpen mindent ebben sütök (ha visszanézik a recepteket, láthatják, hogy igazat beszélek). Legyen hát egy nehéz, vas serpenyőnk. a fém fogó azért fontos, hogy a sütőbe is be tudjuk tenni. Mellé szerezzünk be egy kisebbet, teflonosat, palacsintának, rántottának és omlettnek. Másra ne nagyon használjuk. A fazekakat és lábasokat készletben is megvehetjük akár. Itt sem kell drága, az áruházláncokban lévők kezdő csomagnak megfelelnek. A keverőtálakhoz nem fűzök megjegyzést, de az elektromos háztartási gépekkel óvatosan: a botmixer és a mikró szinte elengedhetetlen, de a többi nélkül pont jól elleszünk és csak akkor vegyük meg, ha már nagyon hiányzik (és nem lelki, hanem praktikus értelemben). Az olajsütővel és a kenyérsütő géppel úgy jártunk, hogy előbbit a benne ragadt olaj végett hulladékudvarba vittük, utóbbit pedig, ha jól emlékszem, elajándékoztuk. A többi gépet mi már használjuk, de egy induló háztartás simán nélkülözni tudja.A kézi eszközök hatalmas választéka örökös és állandó veszélyforrást jelent a családi költségvetés számára. mert ugye van itt minden, ami csak kell, de aztán ha megvettük, és betettük a fiókba, elfeledkezünk róla. Ez a lista tehát semmi olyat nem tartalmaz, amire ne lenne szükség. A paradicsom passzírozó Nagymama öröksége. A telefongyárban készült darab megvan amióta az eszemet tudom, de csak akkor vegyük meg, ha nyaranta paradicsomot akarunk sűríteni. A húsdaráló régi dicsősége is elveszett a homályban, mert mostanság mindenféle húst ledarálnak, vagy eleve úgy árusítanak előre csomagolva. Igazán nem érdemes pénzt adni érte, kivéve, ha valami miatt szeretünk húst darálni.A maghőmérő nem drága és érdemes megvenni, mert ha kicsit utánanézünk és kiírjuk magunknak, hogy melyik hús belső hőmérséklete ('maghőmérséklet') mikor jó, sokat segíthet a főzési és sütési idő meghatározásában. Emellett például hasznos lehet az olaj sütési hőmérsékletének beállításához is.Ilyet meg ne vegyenek. Ez a már említett tojásfehérje elválasztó berendezés (akinek kell jelezze, szívesen odaadom), amibe csak be kell ütni a tojást, és a sárgája a kosárkában marad. Sosem használtam (és a műanyag palackos változatot sem). Kézzel egyszerűbb, mint ahogyan a ravioli (derelye) hajtogatás is. Nem kell ahhoz szerkezet... Reszelőből a négyoldalút válasszuk, a kis nyeles sajtreszelő ahhoz képest használhatatlan, mint amennyibe kerül. A habzsákról már szóltam, a margarinos dobozokban pedig az alaplevet szoktam lefagyasztani. És akkor tessék, itt van a táblázat, hogy mi minden kellhet egy kezdő háztartás konyhájába. szerintem alapnak megfelel, aztán pedig mindenki úgyis azt vesz meg, amit akar. Bővítsük együtt a listát!

pizzaszeletvágó kiegészítése a felesleges konyhai eszközökről és azokról, amire még szükség lehet:
1. V-gyalu, szeletelő készletek, egyéb cikkcakk vágók: ez véleményes, a V-gyaluval uborkát szoktam néha szeletelni, vagy nagyon vékony átlátszó szelet krumplit, ha franciás kedvem úgy kívánja, mást nem: hagymát vágom, káposztát vágom, répát vágom vagy a négyoldalún reszelem, egyéb zöldségeket vágom, szóval, ha nincs, akkor az uborka is késsel megy (jó kés feltétel!). [Az uborkagyalut be kell írnom a listába, el ne felejtsem, ezeket a bármilyen betűről elnevezettekért nem kell pénzt adni]
2. Ugyanez elektromos kivitelben, aprítók, feleslegesek, később esetleg egy jó robotgép, de nekem az sincs még nem vagyok abban a korban
3. Elektromos kés: tényleg van ilyenem is, cserélhető pengék, oda-vissza riszálja magát, szörnyű, az igazság az, hogy mozgássérült, beteg ismerősömnek kiválóan bevált, egy kézzel, az is bénult, de ugye nem erről beszélünk most
4. Kuktafazék, nagynyomású gyorsfőző: hát ez nincs, nem is kell, inkább a lassú, kíméletes főzés, akár sonka, akár szalontüdő
5. Pirítós sütő, toaster: mármint ez a süllyesztős-kidobós változat, nem is magyarázom, hányféleképpen lehet jobb pirítóst készíteni, főleg nagy karéj kenyérből. [Vegyünk csak nyugodtan: reggel, egy omlett mellé másodpercek alatt  elkészül a pirítós. H.I.]
6. Hot Pan szerű elektromos főző felületek, külön gép, fedővel, de nem elég forró, ezért vaslapon sütésre nem jó, másra meg minek, helyettesíti egy jó serpenyő a gázon, főleg ha fedő van hozzá
7. Kontakt grillsütő, hacsak nem gofri betéttel, és valaki nem tudja a reggelét gofri nélkül elképzelni ámerikás módra. [Pedig nagyon jó melegszendvicset lehet benne készíteni. H.I.]
8. Spagetti adagoló mérőlukkal ellátott valami, ilyenem is van, ne kérdezzetek róla többet, nem beszélek
9. Spárgafőző, kuszkuszfőző, szerencsére erről idejében lebeszéltem az ajándékozókat.
10. A fritőz feleslegességéhez ezúton csatlakoznék
11. ...meg a satöbbi..
12. De a legfeleslegesebb a 'pizzaszeletvágó' kerek gördülő biszbasz, bár egy jó békebeli derelyemetsző egyébként jól jön: sajtosrúd, csöröge... [Igen, természetesen nekem is van, és gyakran van pizza is, de leálltam a görgetővel, mert egy késsel, szebben és hamarabb felvágom. H.I.]
Ami még kellhet:
1. Öntöttvas edény, lassú de egyenletes főzésekhez
2. Cserépfazék, nem Pataki tál, hanem magasabb, jó töltött káposztához, igaz, kezdetben a megnevezett nagy fazék is jó erre [meg a Pataki tál is - H.I. - van fogalmad, hogy a nevezett étel cserépedényben és sütőben mennyire finom? Ötletet adtál: nem sokára meg is csinálom...]
3. nekem nagyon bejött a zöldséghámozó! olcsósága miatt javaslom első körben, nem csak hámozni, hanem zöldsségféléket dekoratív vékony csíkokra vágni: uborka, répa, cukkini...

Na jó, visszafogom magam, megyek főzni: sült hal szeletek lesznek serpenyőben párolt zöldséges vöröslencse körettel, izé, ágyon, vagy hogy mondják ;) [ágyon, aha... :) tényleg, régen írtam be a szavakat, amiket nem használunkot...]

Ez a kis gyerekdal arról szól, hogy ahhoz, hogy asztalunk legyen deszkára van szükség, ahhoz meg fára. A fa magból kel ki, de magunk nem lesz, ha nincs gyümölcs. A gyümölcs pedig a virágból fejlődik ki.  Úgyhogy végeredményben ahhoz, hogy asztalt ácsolhassunk, elsősorban virágra van szükség. Tovább folytatva az okfejtést: a virághoz ág szükséges, az ághoz újfent fa, a fához erdő, ahhoz pedig hegy. És ha nincs a Föld, akkor hegy sem lenne, tehát ahhoz Földünk legyen, virágra, sok sok virágra van szükségünk, azaz mindenhez virág kell. Meg ilyesmi. 

Érdektelennek  tartom megemlékezni arról, hogy egy éve és egy hónapja osztunk meg recepteket. Nem is tenném meg, de ez jó apropónak tűnik arra, hogy a blogot benevezzük az Allianz Biztosító által meghirdetett versenyre, ami szeptember 6-án indul. Lehet majd szavazni például a piroskockásra is. Ehhez kívánunk erőt, egészséget és bizalmas belénkvetést.  Szavazni itt lehet: Allianz blogverseny.

Jópár üzletben lehet kapni ilyen kis üveges sűrített paradicsomot, ami felhasználás után fűszertartónak pont ideális. A tartódoboz elkészítése meghaladja a képességeimet, asztalosra bíztam miután megadtam a méreteit...   

Szavak és kifejezések, amiket nem írunk le és nem használunk: attitűd, autentikus, avagy, 'belecsap(ni) a lecsóba', blog(ger), brutál(is) [az étel], chips [a ropogósra sült bármire], (rá)cuppan, csimota, dögös, 'egyszerű, de nagyszerű', érkezik [alapanyag az ételbe], gasztro, gyerkőc, 'indul a mandula', '(az) internet népe', ínycsiklandó, ízharmónia, ízélmény, ízvilág, kence [mint mártás], kombó, könnyed [olyan értelemben, hogy nem nehéz], kulináris, macera, mártogatós, 'minden földi jó', nass, nasi, összedob [ételt], összességében, pihe-puha, pörzs- [réteg, anyag], praktika, rágcsa, rakottas, rittyen(t), rottyan, rusztikus, pikáns, (fel)spéciz, (túl)spiráz, szuvid(ál), textúra, (fel)turbóz, truváj, tunkol, ubisali, úgymond, üdvöske, vekeng. És többnyire ezeket sem. Rovatunk frissül.