Ha van otthon bolognai ragu, akkor hamar megvan. Ha nincs, akkor készítsük el. Kell hozzá még besamel mártás, laptészta, amit vagy meggyúrunk, vagy megvesszük a boltban. A mozzarella és a parmezán tulajdonképpen csak a bennünk élő hedonistát szolgálja ki. Nélkülük is jó, de kárunkra nem lesz. Mint ahogyan ez sem:

1 tojásból és 100 gr lisztből öt vagy hat lapot tudunk nyújtani. Ez három embernek bőven elég. Ha tehetik, szerintem ne száraz tésztát vegyenek. Az mindegy, hogy mélyalmos vagy mittudomén milyen tojásból gyúrják, viszont finomabb lesz, mint a bolti. Olcsóbb is, mert egy doboz fél kilós tészta 1000 forint körül van. Készítsük a holmikat a kezünk ügyébe és kezdjük el lerakosgatni először a ragut majd rá egy tésztalapot. Arra megint ragut és egy kanál mártást. Arra tépkedjünk vagy szeleteljünk mozzarellát és reszeljünk parmezánt. Megint tészta, megint mártás. Újra mozzarella, újra parmezán és így tovább. A tetejére ragu, mártás, sajtok kerüljenek. Fedjük le a tepsit alufóliával és tegyük 200 fokos sütőbe 20 percre. Akkor vegyük le a fóliát és légkeveréssel addig süssük még, ameddig szép piros nem lesz a teteje. Ha gázfűtéses a sütő, nem tudom meddig kell még benne hagyni. Talán nézzék, hogyan pirul és ahogy gondolják. Ilyen vagy hasonló lesz.   

Annyira finom, hogy szerintem ez megy hozzá a legjobban. Hallgassunk Bartók Bélát! Ne csak most. 

Szavak, amiket nem írunk le és nem használunk: autentikus, blog(ger), brutális [az étel], (rá)cuppan, érkezik [alapanyag az ételbe], gasztro, gyerkőc, ízharmónia, ízvilág, kence [mint mártás], kombó, macera, mártogatós, nass, nasi, pörzs- [réteg, anyag], rágcsa, rakottas, rittyen(t), rottyan, rusztikus, pikáns, (fel)spéciz, szuvid(ál), textúra, (fel)turbóz, truváj. És ezeket sem.